Kedves naplóm!
Már a vonatról írok neked. Lizzim várni fog rám a berlini reptéren.Nagyon nagyon régen beszéltem vele, de attól még szívesen fogad az orvos barátjával együtt.Daviddal a kórházban találkozott először. Hát nem romcsi? A két orvos találkozása. Na igen míg Ő már orvos addig én még csak tanulom. Míg a pszichiáternek készül addig én sebésznek. Ő soha nem bírta a vért vagy bármi mást ami arra vallana, hogy miatta halt meg egy ember. Semennyire nem bírja az ilyent. A barátja David pedig patológus.
Ajh.. Kedves naplóm.. az lesz az elő dolgom, az átváltozás lesz. Átíratkozok az itteni egyetemre és barátkozni fogok. Igen ezt fogom tenni. Aztán késöbb keresek magamnak egy pasit is. De most megyel alszom egy keveset.
Pár órával késöbb kissé kómásan tántorgok le a vonatról. Már hajnalodik. Anyámék lassan kelnek és észreveszik, hogy nem vagyok otthon, de már nem érdekel. Túl sok fájdalmat okoztak nekem, mind tesileg, mind lelkileg.Muszáj voltam megtenni ezt a lépést, különben én is ugyanarra a sorsra jutottam volna. Abba kell hagynom ezt . Az új életemben nem gondolhatok mindig csak a múltra, a rosszra, mostantól kezdve, csak a most és a jövő valamint a jókedv töltheti ki mindennapjaimat.
Nagy nehezen összeszedtem azt a kevéske kis cuccomat amit elhoztam. Kisétálom a vasútállomás elé fogok magamnak egy taxit és megyek a reptérre.
2 óra múlva leszállok a berlini reptéren, a csomagkiadónal összeszedem a cuccomat,és elindulok a nővérem keresésére, de mivel nem találom felhívom.
-Lizzim , hol foglak megtalálni? Itt vagyok a reptéren.
-Őőő.-makogja kissé álomittas hangon.
-Nane! Elfelejtetted ugye?
-Igen -vallja be.
-Küld el a címet odamegyek.
-Rendben küldöm akkor nem sokára találkozunk húgi. Szeretlek-mondta és letette a telefont.
Pár pillanat múlva pittyeg a telefonom megkaptam az sms-t. Fogok egy taxit és bediktálom a címet.
Nem sokat utazom összesen talán 20 perc a lámpákkal együtt. Majd megáll a taxi egy nagy barack színű emeletes ház elött.Már most tetszik itt. Kiszállok kifizetem a sofőrt és a csomagjaimmal megállok a ház elött.Megnyomom a csengőt és pillanatokon belül kinyílik a bejárati ajtó és a nővérem lép ki rajta. Amint meglát idefut hozzám és megölel.
-Istenem Nadi de jó, hogy látlak ! Annyira hiányoztál!
-Te is nekem Lizzi, de muszáj volt ezt megtennem azok után ami ott történt.. Anya még jobban csinálja apa pedig már verekedik is. Már nem bírtam. Volt, hogy egy héten többször megvert.
-A barátaid tudják?
-Barátok? Nekem nem voltak barátaim. Soha nem volt.
-És a barátod?
-Nem volt pasim se. Csak a tanulás meg az, hogy ne legyek a közelükbe. Sikeres sebész akarok lenni. Minnél távolabb akarok tőlük lenni.
-Én segítek neked mindenben amiben tudok.
-Köszönöm-mondtam és hozzábújtam.
-Nincs mit, hiszen ezért vagyok!. Tudod, hogy rám mindig mindenben számíthatsz! Ma délután pedig elmegyünk vásárolni neked, holnap pedig elintézzük az iskolát ! Rendben?
-Igen. Nem is tudom hogy háláljam meg.
-Úgy hogy találsz magadnak barátokat, szerzel magadnak egy pasit. Éled a normális emberek életét, nem mellesleg sikeres sebész leszel !
-Ezt megígérhetem.
-Na ez a beszéd gyere be , eszünk valamit és eljössz velem a kórházba jó?
-Jó, de én csak egy kávét kérek, nem szoktam reggelizni, ebédre is csak 1-2 falatot eszek vacsizni szoktam csak.
-Na ezen változtatunk. Reggelire eszel pirítóst a kávéddal . Ebédre normálisan eszel valamit vacsit meg kitalálunk valamit. És mellesleg a főnökkel beszéltem , az itteni egyetemen már a második év elejétől folyamatosan van kórházi gyakorlat, úgyhogy fel vesz gyakornoknak. Ma meglátogatjuk Őt is, melleslek David apja.
-Őőőő jó rendben.. De azt hiszem én nagyon le vagyok maradva az anyaggal, ha már most járnak kórházba. Úristen , mindenképpen be kell szereznem a következő év könyveit. Meg fognak vágni a vizsgán. Én azt nem bírom ki!
-Dehogynem! Mellesleg te vagy az egyik legokosabb ember akit valaha ismertem. 4 nyelven beszélsz emelt szintem érettségiztél mindenből természetesen jelesre. Mellesleg azt is tudom, hogy minden vizsgát 5-ös lett az egyetemen is. Mi ez ha nem tudás? -mondja a nővérem.
-Na jó. De akkor is biztosan van lemaradásom.
-Húgi nincs lemaradásod, sok gyakornok aki itt van még azon a szinten sincs mint Te . Lazíts egy kicsit.
-Jó lazítok. De..
-Nincs de! lazítasz, majd minden ki fog alakulni.
-Jó, oké oké. Ugy teszek ahogy mondod.
-Helyes. -mondja Lizzi mosolyogva.
Már a vonatról írok neked. Lizzim várni fog rám a berlini reptéren.Nagyon nagyon régen beszéltem vele, de attól még szívesen fogad az orvos barátjával együtt.Daviddal a kórházban találkozott először. Hát nem romcsi? A két orvos találkozása. Na igen míg Ő már orvos addig én még csak tanulom. Míg a pszichiáternek készül addig én sebésznek. Ő soha nem bírta a vért vagy bármi mást ami arra vallana, hogy miatta halt meg egy ember. Semennyire nem bírja az ilyent. A barátja David pedig patológus.
Ajh.. Kedves naplóm.. az lesz az elő dolgom, az átváltozás lesz. Átíratkozok az itteni egyetemre és barátkozni fogok. Igen ezt fogom tenni. Aztán késöbb keresek magamnak egy pasit is. De most megyel alszom egy keveset.
Pár órával késöbb kissé kómásan tántorgok le a vonatról. Már hajnalodik. Anyámék lassan kelnek és észreveszik, hogy nem vagyok otthon, de már nem érdekel. Túl sok fájdalmat okoztak nekem, mind tesileg, mind lelkileg.Muszáj voltam megtenni ezt a lépést, különben én is ugyanarra a sorsra jutottam volna. Abba kell hagynom ezt . Az új életemben nem gondolhatok mindig csak a múltra, a rosszra, mostantól kezdve, csak a most és a jövő valamint a jókedv töltheti ki mindennapjaimat.
Nagy nehezen összeszedtem azt a kevéske kis cuccomat amit elhoztam. Kisétálom a vasútállomás elé fogok magamnak egy taxit és megyek a reptérre.
2 óra múlva leszállok a berlini reptéren, a csomagkiadónal összeszedem a cuccomat,és elindulok a nővérem keresésére, de mivel nem találom felhívom.
-Lizzim , hol foglak megtalálni? Itt vagyok a reptéren.
-Őőő.-makogja kissé álomittas hangon.
-Nane! Elfelejtetted ugye?
-Igen -vallja be.
-Küld el a címet odamegyek.
-Rendben küldöm akkor nem sokára találkozunk húgi. Szeretlek-mondta és letette a telefont.
Pár pillanat múlva pittyeg a telefonom megkaptam az sms-t. Fogok egy taxit és bediktálom a címet.
Nem sokat utazom összesen talán 20 perc a lámpákkal együtt. Majd megáll a taxi egy nagy barack színű emeletes ház elött.Már most tetszik itt. Kiszállok kifizetem a sofőrt és a csomagjaimmal megállok a ház elött.Megnyomom a csengőt és pillanatokon belül kinyílik a bejárati ajtó és a nővérem lép ki rajta. Amint meglát idefut hozzám és megölel.
-Istenem Nadi de jó, hogy látlak ! Annyira hiányoztál!
-Te is nekem Lizzi, de muszáj volt ezt megtennem azok után ami ott történt.. Anya még jobban csinálja apa pedig már verekedik is. Már nem bírtam. Volt, hogy egy héten többször megvert.
-A barátaid tudják?
-Barátok? Nekem nem voltak barátaim. Soha nem volt.
-És a barátod?
-Nem volt pasim se. Csak a tanulás meg az, hogy ne legyek a közelükbe. Sikeres sebész akarok lenni. Minnél távolabb akarok tőlük lenni.
-Én segítek neked mindenben amiben tudok.
-Köszönöm-mondtam és hozzábújtam.
-Nincs mit, hiszen ezért vagyok!. Tudod, hogy rám mindig mindenben számíthatsz! Ma délután pedig elmegyünk vásárolni neked, holnap pedig elintézzük az iskolát ! Rendben?
-Igen. Nem is tudom hogy háláljam meg.
-Úgy hogy találsz magadnak barátokat, szerzel magadnak egy pasit. Éled a normális emberek életét, nem mellesleg sikeres sebész leszel !
-Ezt megígérhetem.
-Na ez a beszéd gyere be , eszünk valamit és eljössz velem a kórházba jó?
-Jó, de én csak egy kávét kérek, nem szoktam reggelizni, ebédre is csak 1-2 falatot eszek vacsizni szoktam csak.
-Na ezen változtatunk. Reggelire eszel pirítóst a kávéddal . Ebédre normálisan eszel valamit vacsit meg kitalálunk valamit. És mellesleg a főnökkel beszéltem , az itteni egyetemen már a második év elejétől folyamatosan van kórházi gyakorlat, úgyhogy fel vesz gyakornoknak. Ma meglátogatjuk Őt is, melleslek David apja.
-Őőőő jó rendben.. De azt hiszem én nagyon le vagyok maradva az anyaggal, ha már most járnak kórházba. Úristen , mindenképpen be kell szereznem a következő év könyveit. Meg fognak vágni a vizsgán. Én azt nem bírom ki!
-Dehogynem! Mellesleg te vagy az egyik legokosabb ember akit valaha ismertem. 4 nyelven beszélsz emelt szintem érettségiztél mindenből természetesen jelesre. Mellesleg azt is tudom, hogy minden vizsgát 5-ös lett az egyetemen is. Mi ez ha nem tudás? -mondja a nővérem.
-Na jó. De akkor is biztosan van lemaradásom.
-Húgi nincs lemaradásod, sok gyakornok aki itt van még azon a szinten sincs mint Te . Lazíts egy kicsit.
-Jó lazítok. De..
-Nincs de! lazítasz, majd minden ki fog alakulni.
-Jó, oké oké. Ugy teszek ahogy mondod.
-Helyes. -mondja Lizzi mosolyogva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése